Újra légkollektor

A hétvégén visszakerültek a légkollektorok is.

A vakoláshoz a légkollektorokat is le kellett szedni. Az eltelt idő alatt lefestettük ezeket is, és most már az ablakokkal megegyező színben szereltük vissza. Az elektromos szerelésnél is gondoltunk arra, hogy a napelem és a légkollektorok közötti kábelt ne kelljen a falon kívül vezetni, a légkollektorok vezetékének is került a falba megfelelő cső. Most behúztuk a vezetékeket, új tipliket tettünk a tartócsavaroknak, és új lyukakat véstünk a levegőbevezetésnek. Így a mai napsütés már ismét melegítette a házat.

Kertészkedés

Elérkezett az első fűnyírás napja. A ház előtti részen már tíz-tizenöt centisre nőtt a fű, amit ideje volt levágni. A lenyírt füvet pedig mulcsként alkalmazzuk a zöldségesben. Eddig zöldborsó, dughagyma és kétféle krumpli került a földbe. Most a zöldborsó közé kukoricát, az ágyás szélére pedig egy sor uborkát ültettünk. A mulcsolás előtt persze ki kellett gazolni az ágyásokat, de ez a puha földnek köszönhetően szerencsére egyszerű feladat volt. A mulcsréteg nem engedi (vagy legalábbis megnehezíti) a gazok növekedését, visszatartja a talajban a nedvességet és megakadályozza, hogy az eső vagy locsolás betömörítse a talajt.
Az első adag borsó már szépen növekszik, és a hagymák is kibújtak a földből. A krumpli is szépen megindult, itt-ott már apró levelecskét jelzik a sorokat.
A házban az elmúlt időszakban - a hőmérő szerint - 15,5 és 16,5 fok közötti hőmérséklet volt, a páratartalom 60% körüli. A falak nedvesedése látszólag csökkent, de még nem szárazak. Az ablakokat egész nap nyitva tartottuk, de a hőmérséklet lényegesen nem emelkedett, 18 fok volt, amikor bezártuk a házat. A légkollektoroknak most már csak az alsó negyedét süti a nap, de azért rendszeresen bekapcsoltak, és fújták be a langyos (30 fok körüli hőmérsékletű) levegőt.

A harmadik

Kihasználva a téli idő enyhülését, felszereltük a harmadik légkollektort is. Végül lemondtunk a kőfal áttöréséről, és a légkollektor a tisztaszoba falára került. Ezen a helyen valamikor egy ajtó vagy ablak lehetett. A fal repedése egy nyílás helyét rajzolja ki, melynek a tetején téglából épült áthidaló sejlik. Ezt látszik megerősíteni az is, hogy a fal belseje tégla vendégfallal van kialakítva.

Fagyos idő

Az elmúlt napok fagyos időjárása a házon is megérződik, a szobában is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. A légkollektorok jól teszik a dolgukat, de napsütés nélkül nem igen tudják melegíteni a belső teret.
Számokban kifejezve: a minimum hőmérséklet -1 fok volt, a relatív páratartalom 46%. Ez utóbbi érték azt mutatja, hogy a légkollektorok - a kinti szárazabb, melegített levegőt befújva - a szobák szellőzését jól biztosítják. Ez a fűtési teljesítmény azonban a fagymentesítéshez nem elegendő.
Amikor a házban voltunk, akkor szépen sütött a nap. A légkollektor kb. 40-45 fokos levegőt fújt be. Ehhez jött még a sparhelt melege. Így néhány óra alatt kb. 7 fokkal tudtuk emelni a belső hőmérsékletet.
Kár, hogy nincs egy kis manónk, aki folyamatosan tudna fűteni.

Egységesítés

Korábban már írtam, hogy az alumínium keretű légkollektor kevésbé illik a portához, mint egy fából készült szerkezet. A hátsó szobához felhelyezett kísérleti darab után két újabb is készült. Az egyiket az alumínium helyére, az első szoba falára tettük, míg a másik a leghátsó - egyelőre használaton kívüli - szoba szellőzést volna hívatott megoldani.

A két azonos légkollektor egységes képet mutat, szerintem jól illeszkedik a házhoz.

Amikor reggel megérkeztünk a házhoz, a belső hőmérséklet 6,5 fok volt, a páratartalom 64%. Befűtöttünk a konyhai sparheltbe, a nap is szépen melengette a szobát, és a szép napsütésben a két kollektor is vígan duruzsolt. A szobába érkező levegő (a kollektor termosztátja szerint) 45 fok körüli volt. Délben már 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A házban hagytunk egy min-max. hőfokot is mutató hőmérőt, így már jobban megfigyelhető lesz a légkollektorok hatása.
A harmadik kollektor felszerelése közben váratlan akadályba ütköztünk: ahol a falon a bemeneti nyílást kellene vágni, ott terméskőből épült a fal. Ennek átfúrása sokkal nagyobb feladat, mint a vályogfal esetén volt, így ezt most elhalasztottuk.

Új légkollektor

A légkollektorral kapcsolatos tapasztalatok a következőkben összegezhetők: a légkollektor a fűtést nem helyettesíti, de a ház szellőztetését gyakorlatilag megoldja. A házban a konyhából két szoba nyílik. Abban, amelyik falára felszereltük az első légkollektort, érezhetően frissebb a levegő, mint a másikban. A falak lényegében kiszáradtak. A hidegebb idő beköszöntével még melegebb is volt, mint a másik szobában. Azonban hiába hagytuk nyitva az ajtót, egy légkollektor nem képes mindhárom helyiség szellőztetését megoldani. Ezért a cél, hogy szobánként legyen egy külön légkollektor.
Az újabb szerkezet fából készült, egyrészt a költségtakarékosság okán, másrészt mert ez jobban illik a házhoz, (leszámítva azt, hogy eleink még hírből sem ismerték a légkollektort).

A légkollektor felső részét ilyenkor még nem süti meg a nap.
Az oszlop sajnos széles árnyékot vet. Ez egy kellemetlen helyi adottság.
A középső léc a polikarbonát behajlását hivatott kivédeni, a vízszintes csík a mellvédfal tükröződése.

A fa keret jobban illeszkedik a tornác nyílászáróihoz, mint az alumínium.
A kollektor tetejét a téli napforduló idején fogja nap érni, de akkorra az alja már árnyékban lesz.

A kollektor rögzítését a falba vert tipli és az abba csavarozott szekrényakasztó biztosítja.

Szellőztetés 2.

Bár a légkollektor üzembe állításával kapcsolatos tapasztalatok még közel sem teljeskörűek, az mindenképpen leszögezhető, hogy a ház szellőztetésére a már felszerelt egy kollektor is igen jótékony hatású. A szellőztetett szoba egyértelműen szárazabb, mint a többi helyiség. A légkollektort a nyári időszakban nem süti a nap, de a termosztátot minimumra állítva a szellőztetést ilyenkor is biztosítja.
Ezeken felbuzdulva további kollektor (kollektorok) felszerelését tervezzük. Az ideális állapot az lenne, ha minden helyiség önálló szellőzést kapna.

Az újabb légkollektor már házi kivitelezéssel készül, ami a bekerülési költséget majdnem harmadára csökkenti. A fa keretbe alumínium trapézlemezt tettünk abszorbernek, ami fölé - a hatásfok javítására - még egy fém szúnyogháló is került, mindkettő hőelnyelő festékkel lefestve. A dobozt egy polikarbonát lemez fedi le. A kollektor alul szívja be a levegőt, és hátul fújja ki.

A képen látható félkész kollektort még festeni kell (hiszen a fát sokat fogja sütni a nap, és ezért védeni kell az UV sugárzástól). A rögzítését szekrény akasztókkal tervezzük megoldani.

Légkollektor

Ma felszereltük a ház szellőztetését segítő légkollektort. A levegő bevezetéséhez először lyukat kellett ütni a falon. Ebbe a légkollektor hátuljára ültetett ventilátor csonkjára csatlakozó gégecsövet húztuk bele. Utána a kollektor házat tartó csavaroknak kellett helyet készíteni. Mivel a vályogfalban a hagyományos tipli nem marad meg hosszú távon, kb. húsz centis fatipliket nyomtunk be a falba, és azokhoz csavaroztuk a kollektort. A következő lépés a ventilátort működtető napelem felszerelése volt. Ez a tetőre került, mert ott éri legjobban a napsütés. A napelemet a gerendához szögelt alumínium lemezek tartják. Az elektromos vezetéket a tornác födémén keresztül juttattuk le a légkollektorhoz.

Az első tapasztalatok szerint a napelem akkor ad elegendő áramot, ha felhőtlen napsütés van. Mire készen lettünk a szereléssel, kissé beborult, meg esteledett is, így sokáig még nem működött a rendszer. A kérdés, hogy mire legközelebb megyünk, szárazabb lesz-e a szoba?

Naplopás

Egészen pontosan a Nap energiájának begyűjtése lehetne a cím, de az nem elég bulváros.

A hétvégére összeállt a légkollektoros szellőző rendszer. A fő elemei a légkollektor, amelyik begyűjti a napsugarakat, és a napelem, amelyik meg működteti a meleg levegőt kifújó ventilátort. Ki lett próbálva, és működik. Már csak fel kell szerelni a végleges helyére.
A képen maga a légkollektor látható. Ez egy alumínium keretbe foglalt abszorberből és az azt lefedő polikarbonát lapból áll. Ami nem látszik, az a hátlapba épített ventilátor. A friss levegő alul megy bele a dobozba (ezért áll most téglákon). A belső fekete lap - miután jól felmelegedett a napon - melegíti fel a hideg levegőt. A doboz tetejébe egy termosztát is került, amely kapcsolja a ventilátort. A ventilátor pedig nyomja befelé a házba a meleg levegőt. A próbához egyelőre a hálózati feszültséget használtuk, de a napelemről is ugyanolyan jól működik.
A légkollektor kinézett helye a tornác második és harmadik oszlopa közötti fal. Megfigyelésem szerint a tető árnyéka a téli időben pontosan a nyílászárók tetejénél van, ezért a légkollektor is ezekkel lesz egymagasságban. A napelemet pedig a tetőre tesszük, a légkollektor fölé.

A szellőztetés megoldása

Mostanra kiderült, hogy a nyáron viszonylagosan száraz ház lezárt állapotban teljességgel befülled. A falak helyenként vizesek, az ablak is bepárásodott, ami azt mutatja, hogy szellőztetés nélkül nem tud a nedvesség eltávozni. Mivel sem a rendszeres szellőztetést, sem a folyamatos fűtést nem tudom megoldani, más módszert kell találni a pára elvezetésére. Olyan megoldást keresek, amellyel automatikusan megoldható a szellőzés és a ház temperálása, olcsón üzemeltethető és üzembiztos. Eddigi kutatásaim szerint légkollektor felszerelésével mindez megoldható. Ha a rendszert még napelemmel is kiegészítem, akkor az elektromos hálózattól is független szellőztető rendszert kapok. A működés korlátja, hogy az egész csak akkor működik, ha süt a nap. Tehát a szellőző kapacitást úgy kell méretezni, hogy a napsütéses időszakok alatt megoldható legyen a ház páramentesítése. Megnézve egy ilyen rendszert, a légkollektor felépítése zseniálisan egyszerű, egyedül a beépített ventilátor lehet a gyenge láncszem. Bár figyelembe véve, hogy akár a számítógépben is évekig el van egy ventilátor anélkül, hogy észrevennénk működését, a légkollektorban is ellehet ugyanígy.