Az egyik munka hozza magával a másikat.
Van két oszlop az istálló ajtaja előtt. Ezek láthatóan később készültek, mint a ház többi oszlopa. A tető javításánál derült ki, hogy nem csak későbben kerültek oda, de eredetileg nem is ott voltak. És eredetileg nem téglából voltak. Ugyanis a talpszelemen alján megvan a régi oszlopok csapjának a helye. Ebből tudjuk, hogy fa oszlop lehetett itt, és nagyjából egy-egy méterrel távolabb az ajtótól. Most, hogy újra burkoljuk a tornácot, az oszlopokat is visszatérítenénk a régi helyükre.
Első lépésként a megfelelő alap elkészítésének láttunk neki. Az alap kiásásakor előkerült kövek mutatták, hogy jó helyen vagyunk: előkerült az oszlopok régi alapja. Ezt nagy kövekből rakták, és nem annyira mélyre, mint ahogyan az új alap lesz.
Az alap betonját olyan szintre hoztuk fel, hogy azon még elférjen a leendő téglaburkolat is.
Az elkészült beton most köt, mi pedig várjuk, hogy olyan mértékig megkössön, hogy az oszloptartó csavarjait befúrhassuk anélkül, hogy szétnyomná a friss betont.
Mostanában már nagyon korán sötétedik. Így nem volt nehéz a tornácról még egy esti képet is készíteni.
