2010. március 23., kedd

Most hogy már nincs derékig érő gaz, és még az idei növénytenger sem kezdte meg a kert ellepését, érdekes megfigyelést tettem. A régi tulaj szerint egykor két ház volt a telken, de az egyiket valamilyen okból elbontották. Ennek a valamikori háznak a helye még mindig kivehető. A talaj nem egyenletes, hanem egy, a környezetéhez képest kb. egyarasznyi kiemelkedés szabályos téglalapot formáz. Ez a kiemelkedő sáv szerintem a régi falak helyét mutatja. Ennek mérete megfelel egy ház szokásos szélességének, és elhelyezkedése is szépen illeszkedik a házak ritmusába.

2010. március 22., hétfő

A tavasz díszei

Minden tél végén, amikor az olvadó hó alól kibukkan a föld, alig várom, hogy a tavaszi virágok is előbújjanak. Tavaly nem sikerült meglesnem a fehér, sárga, lila, kék virágokat, de idén teljes pompájukban láthattam őket.
Először a hóvirág nyílt ki, amikor a többi virág még szinte nem is látszott. Akkor azt hittem, hogy a két éve ültetett hagymák idén már nem is nőnek ki. Aztán legutóbb a sárga krókuszok is vidáman mosolyogtak a kiskertben, most pedig már az íriszek is kibontották szirmaikat. Már növögetnek a jácintok, nárciszok és tulipánok is.
Csak sajnos a gazok is érzik a tavasz melegét, és már most látszik, hogy szeretnék ismét ellepni az előkertet. Tavaly megtapasztaltuk, hogy nem elég csupán a virágok alatti foltokat kigazolni. A maradék kis területen nagyon nehéz a gépekkel a fű (és gazok) nyírása, ezért a teljes terület felásására szántam el magam. Eközben viszont szeretném a régi tulipánokat és nárciszokat is megmenteni, ezért az ásással talán várok még egy kicsit.

2010. március 21., vasárnap

Rendrakás

A hétvége langyos tavaszi időt hozott, amit kihasználva rendrakó napot tartottunk a portán. A cseréptörmelék elszállítása után a téglatörmeléktől is megszabadulnánk. Ahhoz azonban, hogy a kocsi is be tudjon állni, az útban lévő sóderkupacot át kell raknunk máshová. Közelebbi terveink között a betonozás most nem szerepel, ezért a sódernek olyan helyet kerestünk, ahol biztosan nem lesz útban, de a lerakott kupac biztosan meg is marad. Erre a valamikori magtár tűnt leginkább megfelelőnek, ahová el kezdtük áthordani a sódert. Közben elégettük a még tavaly levágott gallyakat, és ültettünk néhány tő ribizlit.

2010. március 18., csütörtök

Másodkézből

A hétvége az ünneplésnek, a kert cserépmentesítésének és a karom gyógyításának ideje volt. Március 15-ét - ahogyan már évek óta - Aprófalva rendezvényén való részvétellel terveztük megünnepelni. Szintén erre a hétvégére terveztük be a tetőről leszedett használhatatlan cserepek eltávolítását. Aztán az események kicsit másképpen alakultak, mert a könyököm annyira megfájdult, hogy nem vállaltam a rámolást. Végül nélkülem ment el a brigád végrehajtani a kitűzött feladatokat, és az eseményeket csak elbeszélés alapján tudom rögzíteni.
A portán most 4 fok körüli hőmérséklet volt, ami a kitartó fűtést követően estére 20 fok lett. Igaz, hogy másnap reggelre 13 fokra visszahűlt, de viszonylag hamar fel lehetett fűteni a szobát.
A cseréptörmelék elszállítása az egyik szomszéd traktorával és utánfutójával történt, szigorúan az önkormányzat által kijelölt lerakóhelyre. A cseréphalmoktól megszabadított udvar azért már sokkal jobban néz ki.
A tavasz közeledtét már a kis virágoskertünk is érzi: előbújtak a hóvirágok és krókuszok, sőt a tulipánok is kidugták fejüket a földből.