2020. június 29., hétfő

Konyhabútor

Ugyan még mindig nem teljes, de megtörtént a konyhabútor birtokba vétele.
Helyére került a hűtő, a mikró, a sütő, meg a főzőlap. Működik a mosogató is. A befordított elemre reggelizőpult is készült, mellé pedig két bárszéket állítottunk. Megtörtént a próbareggeli is, sikeresen.

2020. június 25., csütörtök

Apróság

A lakást olyan apróságok teszik lakályossá, amelyek hiánya egyébként fel sem tűnne, de a jelenlétük jó érzéssel tölt el. Ilyen például egy váza, amelybe frissen szedett levendula került, és megtalálta a helyét a két ablak közötti párkányon.


2020. június 22., hétfő

Elkezdtünk berendezkedni

A sok építési és egyéb szakipari munkálat után elérkeztünk oda, hogy nekiláthatunk a lakhatás feltételeit biztosítani. Magyarán: berendezkedni. A hálószoba már funkcionál, de ahhoz, hogy kényelmesen ellehessünk egy pár napot, használhatóvá kell tenni a mellékhelyiségeket, megteremteni a főzési és étkezési lehetőséget.
Most hétvégén a már korábban elkészült konyhabútort raktuk be a helyére. Ehhez a munkalapot ki kellett vágni, hogy a főzőlap és a mosogató beszerelhető legyen. Felraktuk a helyére a reggelizőpultot is. (Legalábbis az egységet lezáró bárpultot mi annak szánjuk.) A kép még nem teljes, mert a fiókok, ajtók még nem lettek felrakva, de tömegében már látszik, hogy hogy fog kinézni.
Végezetül egy összehasonlító kép. Erőteljesen megváltozott a szoba kinézete ahhoz képest, hogy milyen volt akkor, amikor kikukáztuk az ott lévő sok lomot.

2020. június 3., szerda

Végre Porta!

Bizonyos (most nem részletezett körülmények miatt) egy ideig nem voltunk a portán. Most - a pünkösdi hosszú hétvégét kihasználva - végre eljutottunk oda. A hosszú távollét bizony nyomot hagyott a kerten. A gaz nagyjából térdig ért.
A tél végén lemetszett ágak kupacokban várták a felaprítást. A diólevél is halmokban maradt ott, ahol összegereblyéztem. A zöldséges felrotált földjén meglátszott a bőséges trágyázás, zöld volt a rengeteg növénytől. Csak azokat nem mi ültettük oda.
Az első napunk azzal telt, hogy a kertet olyan formára hozzuk, ahogyan azt mi szeretjük. Kaszáltunk, rotáltunk, gereblyéztünk. Közben a cserépkályhába is befűtöttünk még, mert eddig nem sok meleg ment be a házba. Hiába, a vastag vályogfalak a hideget is megtartják.
A zöldséges kertünk egyelőre meglehetősen sivár. A télre kint hagyott kelkáposzta leveleiből csak valami furcsa torzó maradt. A póréhagyma felmagzott. Viszont az eper kezd érni, csak a szárazság miatt egész apró szemeket terem. Kezd pirosodni a korai cseresznye is.
Hétfőn kitermeltük a komposztot, és elhordtuk az ágyásokba. Ezt követően még ültettünk is, olyan növényeket, amelyek még beérhetnek. Jó hír, hogy az évek óta dédelgetett szőlő nem fagyott le, és szép fürtkezdemények vannak rajta.