2012. május 20., vasárnap

Biciklis nap

Ilyen jó időben, mint amilyet ez a hétvége hozott, ideje volt előszedni a bicikliket. Autómentes napot tartottunk, és biciklivel mentünk a portára. Ennek több előnye is van: olcsó és környezetbarát. Környezetbarát abban az értelemben is, hogy nem csak keresztül robogunk a tájon, hanem meg lehet állni, lehet nézelődni, útközben fényképezni. Rá lehet csodálkozni, hogy a szántóföld sorai milyen szép geometrikus formát adnak.

A portán kedves meglepetés fogadott: a szomszédba ismét két kecske költözött. Igaz, hogy ezek báránynak látszanak, és a gazdájuk is nyugtatott minket, hogy csak kedves, szelíd bárányok, de én biztos vagyok benne, hogy a báránybőr alatt álnok kecskék lapulnak. Bizonyíték erre a karalábé, amelyiknek a hajtását szépen megrágcsálták. Csak egy kecske képes arra, hogy a drótkerítés túloldalán lévő zöldséget tekintse ebéd utáni nasinak!
A kertet szerencsére elkerülte a fagy. A múltkor kiültetett paprikák jól vannak, és az eper is lassan termőre fordul.
A sárgarépa is szépen kinőtt. Próbaképpen idén bakhátra ültettük a répát, hogy a gyökerét mélyebbre tudja növeszteni. Az eredményről majd ősszel tudok beszámolni.
A virágoskertben kiszedtük a tulipán hagymákat, és most dália került a tavaszi virágok helyére.

2012. május 7., hétfő

Rajzás közelről

A hétvégén szép idő volt, sütött a nap, de nem volt túl meleg. Robi is abbahagyta a brummogását, csak a madarak adtak nekünk rögtönzött szerenádot, meg a fecskék csiviteltek, akik újra megjelentek a porta körül. Szóval jó volt kinn lenni a kertben. Az idilli hangulatot halk, aztán egyre erősödő zúgás törte meg. Később pedig a zúgást okozó felhő is átbucskázott a szomszéd ház tetején. Ekkor már jobbnak láttuk kicsit eltávolodni az események központjától, mert a felhő egy elszabadult méhraj képét vette fel, és letelepedett a domboldal egyik fájára. A méheket aztán egy ufonauta is követte, akiről meg kiderült, hogy a zord álarc egy aggódó méhészt rejt, és visszaterelné az elszabadult kis zümmögőket oda, ahová valók. Ennek persze nagyon örültünk, mert jobb ha a kaptárban vannak a méhek, és nem a kertünk egyik fáján lógnak.
A befogás művelete végül is roppant egyszerű, egy kasba kell seperni a méheket. A nagy számok törvénye alapján az anya is belepottyan a kasba, ahová később a többiek is odagyűlnek. Ekkor már meg lehet fogni őket, és határozott léptekkel elvinni az egész bagázst.




2012. május 4., péntek

Virágok a kertben

A meleg idő hatására sorra nyílnak a virágok. Szerencsére a fagy nálunk nem okozott észrevehető kárt. Talán az érzékeny növényeknek volt annyi eszük, hogy csak később kezdjenek virítani. A méhek és más rovarok is élvezik a terített asztalt. Mi pedig gyönyörködünk a látványban.

Amióta az almafát kiszabadítottuk más növények rabságából, láthatóan jól érzi magát
A zöldsége szélén tulipán óvodát nyitottunk. Ők az első lakók
Ez a fehér virágocska csak úgy nőtt
Van ami már elvirított

Kedvenc tulipánom

Ez akár a vidéki porta jelképe is lehetne