2011. április 25., hétfő

Beteg Robi

Még az ünnep előtt egy napot arra szántunk, hogy a zöldséges frissen felszántott földjét átrotáljuk, és mindenféle magot, meg gumót dugdossunk bele. Ehhez persze Robi barátunk hathatós segítségére is szükség volt, hiszen ő kihagyhatatlan egy ilyen művelet során. Robinak viszont nem ment a munka. Hiába huzigáltuk a behúzó zsinórját, pumpáltuk bele a benzint, csak nem indult. Robi nélkül azonban a rotálás szóba sem jöhet, ezért bölcs belátással figyelmünket a korábban levágott gallyakra összpontosítottuk, és a költő óhajának megfelelően egy nagy-nagy tüzet raktunk belőlük. Később már sikerült Robit is meggyőzni arról, hogy a tétlenség egyetlen ellenszere az, ha beindul a motorja. Ekkor derült ki, hogy Robi ténylegesen beteg: olajat köpött a kipufogón keresztül. Mivel egészséges motor ilyet biztosan nem tesz, Robit aznapra véglegesen mentesítettük mindenféle további zaklatás alól.
Később Robi egészségi állapota feletti aggodalmunkban meglátogattunk egy szakműhelyt, ahol megtudtuk, hogy az ilyen gépeket nem szerencsés felborítva tárolni, még akkor sem, ha a helytakarékosság okán ez igen praktikus lenne. A műhelyben el is vállalták Robi kitisztítását, ami megnyugtató abból a szempontból, hogy nagyobb baja nincs szegény Robinak. A tanulság pedig az, hogy a helytakarékos tárolásnak ára van.
És hogy a végére az ünnephez méltó szépség is jusson, bemutatom a portáról származó egyik tulipánt. Tudván, hogy ezekben a virágokban később már nem gyönyörködhetünk, magunkkal hoztunk egy takaros csokrot, mely lakásunk húsvéti dísze volt. A meleg szobában kitárulkozó virágkehely feltárta belsejének teljes szépségét. 

2011. április 12., kedd

Hagymá(so)k

Az elmúlt hétvégén igazi áprilisi idő volt. Bentről nézve szépen sütött a nap, odakint pedig a szél kergetett vissza a szobába. Amolyan itt sem jó, ott sem jó állapotba kerültünk. Ennek ellenére azért volt kertészkedés is, meg készült néhány kép is.
Az előkert korai tulipánjai már elvirítottak, most ez a későbbi fajta kezd nyílni. Érdekes virága van ennek a tulipánnak. Kezdetben ilyen csúf rózsaszín, majd később, ahogy öregszik a virág, a szirmok széle egyre fehérebb lesz, és a rózsaszín is lilás árnyalatúvá válik.


A fokhagymák észrevehetően nőttek az elmúlt két hét alatt. Szépen fejlődnek a vörös hagymák is, szép sorban dugdossák ki a fejüket a föld alól. Sajnos a szél nagyon szárítja a talajt, ezért a bőséges öntözés mellett az első fűnyírásból keletkező nyesedéket is leraktuk takarásnak. Reggelre aztán kiderült, hogy a mulcs nem csak a kiszáradástól óvja a talajt, de a hajnali fagy ellen is jelent némi védelmet.
Fokhagymák

Zöldhagymák
A kerti munkákba belefért még a zuhany előtti terület gyepesítése. (Ez legalább 2 négyzetméter.) Itt leginkább a még mindig bujkáló üvegcserepek felfedezése volt nehéz. Pedig a zuhany előtt nem igazán vannak jó helyen. Ültettünk még borsót is, vagy 3/4 kilót. Most pedig várjuk, hogy valami komolyabb eső is legyen, hogy beáztassa az elültetett magokat.

2011. április 5., kedd

Újabb lelet

Legutóbb a pince mögötti terület rendberakása volt soron. Annak idején az ólakból kikerült rossz fákat raktuk ide. Ezeket most fel kellett fűrészelni, utána pedig beraktuk a kamrába, amit most kineveztünk fáskamrának. Az elrámolt fakupac alól került elő a kút betontetejének másik fele. A fedél egyik felét már korábban megtaláltuk, az a kút mellett süllyedt a földbe. Ez pedig néhány méterrel odébb felejtődött a föld alá. A két fél fél birtokában ki is cseréltük a korábbi deszka fedelet a betonra. Ez mégiscsak biztosabb védelmet jelent a kút fölött.

Lefedett kút

Ha már így belejöttünk a rendezkedésbe,elbontottuk a félig összedőlt kemencét. Az alap építéséhez használt blokktégla nem teljesen autentikus, viszont évtizedekig jó volt. És mivel vakolva is volt, igazán nem látszott, hogy nem tömör.
Ilyen alapja volt a kemencének