Mire kell ügyelni egy vályogháznál 3.

 Szellőzés

A csapadékvíz elvezetését és a talajpára kiszellőztetésének biztosítását a felújítás során kellett megoldani. Az épület szellőztetése azonban már túlmutat ezen, mert erre a használat közben is ügyelni kell.

Az épületen belül a levegő nedvességtartalma az épületszerkezeteken keresztüljutó párából, a minden napi használatból eredő nedvességből és a külső levegőből eredhet. Ha a levegő nedvességtartalma túl magas, akkor a hideg felületeken a víz kicsapódik. Ezt pedig el kell kerülni. Ehhez megfelelő szellőztetést kell biztosítani.

A mai technológiának megfelelő megoldás a gépi szellőztetés. A másik lehetőség őseink tapasztalatának, tudásának felhasználása, hiszen ezt a problémát már néhány száz évvel ezelőtt is tudták kezelni.

A pára tulajdonsága, hogy a hidegebb hely felől a melegebb felé igyekszik. Nyáron jó a helyzet, mert kint van melegebb, tehát a pára a házból kifelé megy. Ráadásul nyugodtan nyitva lehet hagyni ajtót-ablakot, legfeljebb kicsit melegebb lesz a házban. Télen viszont a ház belseje felé megy a pára, és a szellőztetéssel kell azt kitessékelni. Ebben régen a tűzhely segített, amelyben szinte folyamatosan égett a tűz. Az égéshez szükséges levegő a házból ment a tűzhelybe, onnan a kéményen keresztül ki a szabadba. A régi időkben a nyílászárók még nem zártak légmentesen, tehát a levegő utánpótlása is biztosított volt.

Tűzhely ugyan már nincs a házban,
de minkét szobában van kályha

A ház felújítása során a szellőztetés mindkét lehetőségét felhasználtuk, bár nem egészen úgy, ahogyan az egy új építésű házban történik. Mivel a Porta egyelőre inkább nyaralóként használt, meg kellett oldanunk, hogy a légcsere a távollétünkben is megvalósulhasson. Ehhez egy-egy légkollektort tettünk a szobákhoz. A légkollektorokban lévő ventilátorhoz a tetőre szerelt napelem termeli az áramot. Amikor süt a nap, akkor felmelegíti a légkollektorban a levegőt, és azt a ventilátor benyomja a szobába. Így amíg napsütéses idő van, a szellőzés biztosított.

A tornácfalon lévő légkollektor
ugyan nem autentikus, de hasznos

 

A ház ablakait kicseréltük ugyan, de nem gyári ablakok kerültek a régiek helyére, hanem a házhoz illő kapcsolt gerébtokos ablakok. Ezeknek az esztétikai szempont mellett számunkra az is előnyös tulajdonságuk, hogy nem zárnak légmentesen. Ez manapság szinte szentségtörésnek hat, de egy vályogházban a légcsere elsődleges fontosságú. Tehát vagy az energetika oltárán áldozok, és a mai elvárásoknak megfelelő, hőcserélés szellőztetőt építek be, vagy elfogadom, hogy a nyílászárok nem adnak teljes légzárást, és ezt felhasználom arra, hogy a légkollektorral benyomott többlet levegőmennyiség ott tudjon távozni. Szerintem ez nem olyan nagy ár az épület belsejében lévő megfelelő klímáért.

Az ablakok a régit idézik.
Akár dupla üveg is kerülhet bele.

Legvégül még a fürdőszobával kapcsolatban néhány gondolat. Látszólag arra nem vonatkoznak az eddigiek, hiszen ott vízszigetelés került a padlóba, folyékony fólia a falra, azokra pedig kerámia burkolat, amely köztudottan nem a páraáteresztéséről híres. Ez a helyiség funkciójából ered. Itt víz van, alkalmanként gomolygó vízgőz, egyértelmű, hogy elsősorban ezektől kell védeni a vízre érzékeny szerkezeteket. A párát pedig intenzív szellőztetéssel kell eltávolítani. Ennek a legegyszerűbb módja a nyitott ablak, amelyen keresztül megvalósulhat a gyors légcsere. Éppen ezért a mellékhelyiségek a ház hátsó falán új ablakot kaptak.