2010. október 19., kedd

Kerti munkák

Mostanában, ha jó az idő, akkor a kerti munkákat részesítjük előnyben. A zöldségesben szinte minden felszedtünk, amit lehetett. Összeszedtük a maradék babot, leszedtük a paprikákat, sőt a sütőtök alól is kiszedtük az eddig ott hagyott krumplit. Szedegetjük szorgalmasan a diót is, szépen gyűlik a karácsonyi bejgli alapanyaga. Hétvégén pedig a kukoricát törtük le, majd a kukorica szárat is kiszedtük. Ezt összeraktuk egy kupacba, száradni. Addig-addig raktuk, míg a végén egy valóságos kis kunyhó kerekedett belőle.

A virágos kertet is átalakítottuk egy kicsit. Kiszedtük a kardvirágot és a dáliákat, és felástuk a talajt, előkészítve a helyet a tavaszi virágoknak. Legutóbb sajnos arra már nem jutott időnk, hogy el is ültessük a hagymákat.

5 megjegyzés:

Annamarie írta...

Hú, ez a sok kukoricaszár milyen jól jönne most a kemencénkbe! :-))
Az előző posztodhoz: gyönyörűen írsz az időről, a mondataid olvasva szinte magam előtt látom az aranysárga leveleket, ahogy hullanak a fákról. Igazi lírikus hangulatban írhattad azt a bejegyzést.

Éva írta...

Kedves Porta, ezúton is köszönöm kedves soraidat a bogomban!:)

Nagyon szeretem olvasgatni a tiédet, de azt hiszem, eddig még nem kommenteltem...

Amikor kicsi voltam, és a kertünkben a szüleim így összerakták a kukoricakórót, mi mindig várnak képzeltük, és nagyon sokat játszottunk benne, míg apukám el nem égette... Ó, azok a régi szép idők...:)))

porta írta...

Annamarie, Köszönöm. Olyan szép idő volt, hogy elkapott az ihlet.:)
Éva! Olvasgass máskor is!

Agni írta...

Véletlenül botlottam a blogba és ideragadtam, elolvastam egy szuszra. Micsoda kitartás és lelkesedés! Mennyire szeretném én is így rendezgetni a saját portám, de csak a legszükségesebbekre jut idő... Igazán nagy dolgot visztek véghez, öröm olvasni és látni, hogyan alakulgat a porta gyönyörűvé!!

porta írta...

Ágni, köszönöm.