A cserepek átrakása során a tető rossz részeit is kicseréli az ács. Az előzetes felmérés során már kiderült, hogy az istálló előtti gerenda vége teljesen elkorhadt, így az utolsó oszlopközben lévő része cserére szorul. Ezt a gerendát valamilyen okból bádoggal borították, amit most le kell szedni, hogy maga a fa hozzáférhetővé váljon.
Az csak a munkával járó kellemetlenségként említhető, hogy a bádog belseje több évtized alatt felgyülemlett koszt, port és madárürüléket tartalmazott, ami a lefejtés során hullott alá. Leszedni meg sajnos csak alulról tudtam.
A képen látható lemezt végül mégsem fejtettem le. Amikor a cserepeket visszatolva benéztem a bádog alá, egy fészekalja fióka nézett vissza. A madárszülők közben izgatottan figyelték a villanydrótról, hogy milyen butaságra készülök. Végül a bádog fennmaradt, a madárszülőknek még két hetük van, hogy megtanítsák repülni a fiókákat. Ha jön az ács, akkor már sajnos nem lehetünk ilyen elnézőek.
2 napja
3 megjegyzés:
Jaj, remélem, addig kirepülnek! De ha már visszanéztek, akkor esélyes, hogy addigra elég nagyok lesznek.
szia Porta! nagyon tetszik a blog, ezt a kedves házikót én is a szívembe zártam!
Így ezentúl szívesen olvasom majd a Porta történetét, szépülését.:-)
Ági
Kedves Anya-Ági! Örülök, hogy ide találtál. Mindig nagyon szívesen látlak.
Megjegyzés küldése