Helyzetjelentés

A hétvégi látogatás során a következőket tapasztaltuk a portán:
A ház alaposan lehűlt, mindössze két fok volt belül. (Kívül -10 körül.) Csak a konyhát fűtve estére sikerült normális, húszfokos hőmérsékletet előállítani. Az egyetlen konyhai sparhelttel esély sincs a ház kifűtésére, így ideiglenesen az ágyak kerültek a konyhába. Azért éjszakára kellett a dupla takaró, meg két réteg hálózsák, mert reggel már hideg volt.
A porhóval támadó tél szépen behavazta a padlást is. Úgy nézett ki, mintha porcukorral szórták volna be.
Az egérfogó működött, két csekélyértelmű egér lett az áldozat. A harmadik egérfogóról viszont megint eltűnt a dió. De azért nem adjuk fel. Mi türelmesek vagyunk, az egerek pedig éhesek lesznek.
A falu szép így téliesen, havasan.
Ja, egy hólapátot is be kell szerezni.

Melegítő ital

A nyár melege érlelte, az üst melege tisztította. Zamatos lett és erős. Ünnep az ebéd elején, melengető a hideg téli estéken. Lefőtt az idei pálinka adagunk, amely részben a porta körtéjéből is készült.
Tavaly próbálkoztunk először a körtének a komposztálástól eltérő ilyenfajta felhasználásával. Az eredmény engem is meglepett. A saját termésből készült pálinka esetén pontosan tudom, hogy milyen gyümölcs került a hordóba. Ezek a fák mindenféle műtrágyától és vegyszertől mentesek, tehát a pálinka is bionak tekinthető. Az érett és egészséges gyümölcsök használata pedig a nem kívánt mellékízektől mentesítették a végső nedűt.
A kertben lévő körtefa finom és zamatos termésének nagy része - a szomszédoktól kapott gyümölccsel együtt - így a cefrés hordóban kötött ki. Ezt főzettük le a héten egy, a portához viszonylag közel lévő főződében. Az eredmény a víztiszta és erős gyümölcsital lett. Ebből néhány üvegnyi már a pincében pihen. Másik része pedig eperfa hordóba fog kerülni további érlelés végett. És persze az ünnepi étkezésekhez is jut belőle aperitifnek.

A szomszéd fűje

Hetek óta nem jártunk a portán, és most is csak egy rövid kiszaladásra volt lehetőség. Igaz, hogy nagyobb munkákat nem terveztünk erre az időszakra, de azért jó ránézni a házra. Például megnézni a diótermést, amely a padlóra terítve szárad. Vagy ellenőrizni az egérfogókat, hogy jól működnek-e. Ezekkel kapcsolatban határozott meggyőződésem, hogy ezt az eszközt kifejezetten az egerek intelligenciájának növelése céljából találták ki. Az csak a látszat, hogy egy egérfogó célja az egér pusztítása. Valójában az egerek szelekcióját végzi: az okos egér lelopja róla a dióbelet, az ügyetlen egér pedig életével fizet ügyetlenségéért.
Nálunk csak okos egerek laknak!

Beigazolódott, hogy igaz a mondás: a szomszéd fűje mindig zöldebb. Csak most mi vagyunk a szomszéd, és a szomszédunk kecskéi vették észre, hogy nálunk sokkal finomabb a fű. Ezért aztán néhány kerítést legyőzve megjelentek nálunk, hogy itt legelgessék le a füvet.
Mi pedig elkezdtünk utánanézni, hová is tettük a pörkölthöz való bográcsot.

Képek

Az utóbbi időben nem vittünk a portára fényképezőgépet, ezért a blogból is lemaradt néhány kép, amit most pótolok. A tűzfal tető oldali vakolása lényegében elkészült. A vakolat lezárja a bádog fölött lévő rést, a tető már nem tud beázni.
A tűzfal felső részén is elkészült a vakolat, még egy simítás kell rá, de azt már csak tavasszal fogjuk megcsinálni. A november eleji fagyok előtt víztelenítettük a házi "vízművet", így hiába lett most hétvégére enyhébb az idő, folyó víz nélkül nem kezdtünk hozzá a vakolás befejezéséhez.A fal alsó részét majd tapasztani akarjuk, azért maradt egyelőre üresen. A fagyveszély miatt azt is elhalasztottuk tavaszra.

Csemeték

A porta gyümölcsösét jelenleg diók, szilvák, két körte és egy almafa alkotja. A szomszédokkal beszélgetve többször felmerült, hogy ha ültetnénk még gyümölcsfákat, akkor ők adnak sarjadékot. Ennek most jött el az ideje, és a szép novemberi napsütéses idő lehetővé is tette, hogy néhány csemetét kiássunk. A hétvégén ásóval és kisbaltával felszerelkezve át is vonultunk a szomszédhoz a csemetékért. Először természetesen egy pohárka bort kellett meginni a szomszédok és a gyümölcsfák egészségére, majd a szomszéd néni megmutogatta a különböző fákat, mi pedig lelkesen ástuk ki a sarjakat. A zsákmány végül korai alma, vadalma (amire oltani lehet), többféle szilva és korai cseresznye lett.
Az ültetésnél persze rögvest felmerült a kérdés, mi hová kerüljön? A kert teli van tönkkel és gödrökkel, ami nem csak a fűnyírást és kaszálást nehezíti, de olykor meg is botlunk bennük. Ezeket tehát el kell tüntetni, amire egy gép lenne a legalkalmasabb. Ha most a végleges helyükre kerülnének a fácskák, akkor biztosan a gép útjában lennének. Átmeneti megoldásként a zöldséges szélébe ültettem el a csemetéket.

Termények

A hétvégén kertészkedtünk. Felszedtük a krumplit és a hagymát, kiszedtük a fejteni való babot, és összeszedtük a tököket is. Mind a két fajta krumpli szépen termett. Mosás után a pincébe került, most ott várja a téli felhasználást.
A hagyma már nem volt ilyen sikeres. Keveset találtunk meg a tavaszi ültetésből, azok is kicsik maradtak. Talán a nyári szárazságot nem bírták. (Amellett, hogy sokat kihúzkodtunk zöldhagymának.) Összeszedtük még a lepotyogott diót is. Ez most a szobában szárad, és várja, hogy karácsonyra bejgli és diós guba legyen belőle.
A virágoskertben felszedtük a dáliákat, és elültettük a tulipán hagymákat. Elrendeztük az egész kiskertet, úgyhogy most már jöhet a tavasz.

Magasítás

Annak idején, a tűzfal falazásakor a tető határozta meg a fal magasságát. Az átrakás miatt azonban magasabbra került a tető síkja, ami miatt a tűzfalat is meg kellett emelni. Sajnos a tégla méretének megfelelő magasítás miatt a szükségesnél lényegesen nagyobb lett a fal, a bádog egyenletes felfekvése azonban csak így biztosítható.