Cserépkeresés

Keressük a tető felújításához használható cserepeket. Az eddigi tapasztalatok szerint a tetőről lejövő cserepeknek kb. a felét lehet visszatenni, a többi törött, szétesős. Ez azt jelenti, hogy a tető egyik oldalára "új" cserép szükséges, összesen 2250 db. Ezt a mennyiséget a faluban és közvetlen környékén csak részletekben tudnánk összeszedni, ami különböző fajtájú cserepeket jelentene. Most ráakadtunk egy bontásra, ahol az egész mennyiség rendelkezésre áll, de a szállítást is meg kell oldani. A szállítási költséget viszont a távolság nagyon meg tudja növelni. Tehát most számolunk és mérlegelünk, mit, honnan érdemes megvenni.

A harmadik

Kihasználva a téli idő enyhülését, felszereltük a harmadik légkollektort is. Végül lemondtunk a kőfal áttöréséről, és a légkollektor a tisztaszoba falára került. Ezen a helyen valamikor egy ajtó vagy ablak lehetett. A fal repedése egy nyílás helyét rajzolja ki, melynek a tetején téglából épült áthidaló sejlik. Ezt látszik megerősíteni az is, hogy a fal belseje tégla vendégfallal van kialakítva.

Fagyos idő

Az elmúlt napok fagyos időjárása a házon is megérződik, a szobában is fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. A légkollektorok jól teszik a dolgukat, de napsütés nélkül nem igen tudják melegíteni a belső teret.
Számokban kifejezve: a minimum hőmérséklet -1 fok volt, a relatív páratartalom 46%. Ez utóbbi érték azt mutatja, hogy a légkollektorok - a kinti szárazabb, melegített levegőt befújva - a szobák szellőzését jól biztosítják. Ez a fűtési teljesítmény azonban a fagymentesítéshez nem elegendő.
Amikor a házban voltunk, akkor szépen sütött a nap. A légkollektor kb. 40-45 fokos levegőt fújt be. Ehhez jött még a sparhelt melege. Így néhány óra alatt kb. 7 fokkal tudtuk emelni a belső hőmérsékletet.
Kár, hogy nincs egy kis manónk, aki folyamatosan tudna fűteni.

Újévi tervezés

Az évforduló a számvetés és tervezés időszaka. A régi naptár kidobása és egy újabb megnyitása menthetetlenül az elmúlt év összegzésére és az újabb év tervezésére készteti az embereket. Ehhez az indokot az év vége szolgáltatja, a hideg és havas idő, amely elől jobb a meleg szobába húzódni, pedig az alkalmat. A Portáról összegzést nem nagyon írnék, hiszen ami fontos, az mind megtalálható a blogban.
Tervek vannak közeliek, távolabbiak, meg olyanok, melyek egyelőre inkább álmodozásnak minősülnek. Legsürgősebben a harmadik légkollektort akarom a helyére tenni. A váratlanul előbukkant kőfal átfúrása komolyabb eszközöket kíván, ezek be(meg)szerzése folyamatban van.A ház felújításának idénre tervezett munkálata a tető átrakása. A szükséges faanyag már megvan, a cserepek pótlására a környéken keresünk bontott cserepet.
Nyárra jó lenne összehozni egy zuhanyozót. A várhatóan sok kosszal járó munkák mellett a nyári kánikula is ösztökél arra, hogy a fürdési lehetőség biztosított legyen.
Tervezgetést igényel még a kerti kemence felújítása. El kell dönteni, hogy helyben felújítjuk, vagy esetleg máshol újjáépítjük.
Ami biztos, az a tavasz megérkezte. Már várom az ősszel kiültetett virágok kihajtását.

Egységesítés

Korábban már írtam, hogy az alumínium keretű légkollektor kevésbé illik a portához, mint egy fából készült szerkezet. A hátsó szobához felhelyezett kísérleti darab után két újabb is készült. Az egyiket az alumínium helyére, az első szoba falára tettük, míg a másik a leghátsó - egyelőre használaton kívüli - szoba szellőzést volna hívatott megoldani.

A két azonos légkollektor egységes képet mutat, szerintem jól illeszkedik a házhoz.

Amikor reggel megérkeztünk a házhoz, a belső hőmérséklet 6,5 fok volt, a páratartalom 64%. Befűtöttünk a konyhai sparheltbe, a nap is szépen melengette a szobát, és a szép napsütésben a két kollektor is vígan duruzsolt. A szobába érkező levegő (a kollektor termosztátja szerint) 45 fok körüli volt. Délben már 10 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A házban hagytunk egy min-max. hőfokot is mutató hőmérőt, így már jobban megfigyelhető lesz a légkollektorok hatása.
A harmadik kollektor felszerelése közben váratlan akadályba ütköztünk: ahol a falon a bemeneti nyílást kellene vágni, ott terméskőből épült a fal. Ennek átfúrása sokkal nagyobb feladat, mint a vályogfal esetén volt, így ezt most elhalasztottuk.

Kész a tűzfal

Teljesen elkészült a tűzfal falazása. Az állványzatot elbontottuk a kőművesek után, a szerte-szét maradt téglákat összeszedtük. Szóval rendet raktunk. A vakolás már tavaszra marad.

A téglafal úgy néz ki, mint az eredeti. A cserepek meglehetősen kuszán vannak, ezeket jövőre a tető felújítása során fogjuk elrendezni.

A tűzfal a padlás felől. A bal felső cserépléceket megerősítettem egy-egy vendégléccel. Ideiglenes megoldásnak ez is jó.

Az új sárgerenda rövidebb lett, mint az eredeti. Így teljesen be lehetett építeni, a tető felől pedig teljesen takarja a cserép. Ezzel a megoldással talán tartósabb lesz réginél. (Bár 40-50 évet az is kibírt.)

A rendrakás része volt a régi gerendák kiválogatása. A használhatót félreraktuk, a korhadtakat felfűrészeltük. Rámolás közben találtam ezt a darabot, melyen jól megfigyelhető a régi ácsmester keze munkája. Az illesztéshez gondos csapolást készített, majd faszegekkel rögzítette a darabokat egymáshoz. Manapság már nem bíbelődnek ennyit egy munkával.

Falazás 2.

Befejeződött a tűzfal felrakása. Az utolsó sorok felépítéséhez a cserepeket is le kellett szedni, mivel a gerenda miatt másképp már nem lehetett odaférni. Persze lehetett volna kívülről is falazni, de ahhoz egy komoly állványzatra lett volna szükség. A cserepeket meg amúgy is le kellett szedni, mivel az új fal kb. 15 cm-el távolabb került a gerendától, és ezért a cserépléceket meg kellett hosszítani, és új cserepeket berakni.

Az új fal a padlás felől. A két vaspánt is visszakerült a falba, melyek a kidöléstől óvják. A keresztgerendát még nem tettük vissza a helyére.

A tető felől nézve visszaállt az eredeti állapot.

Szinte festői ez a téglafal. Következő lépésként még le kell vakolni.