Kémény

Hosszas előkészítés után elkészült a leendő cserépkályha kéménye.

A háznak eredetileg két kéménye volt. Az egyik a nyári konyhában egy, a vályogfalba vágott rés volt, amely fölé a födémtől indulva építettek téglakéményt. Ennek funkciója már nem volt, az állapota viszont annyira leromlott, hogy le kellett bontani. A másik, a jelenleg is működő, a konyhában van, és a sparhelt füstjét vezeti el. Ez már a padlószintről indulóan téglából épült. A tető fölötti részét javítani kellett ugyan, de amúgy rendesen működőképes. A szobának viszont nem volt kéménye. Ez azért okoz gondot, mert jó lenne, ha lehetne fűteni a szobát is. (Egy időben ezt valószínűleg a falon kivezetett kéménycsővel oldották meg.)

Mielőtt döntöttünk volna arról, hogy milyen kémény épüljön, alaposan mérlegeltük a lehetőségeket. Az anyaghasználat szempontjából egyértelműen a hagyományosan falazott kémény illene ide. (Leszámítva a vályogfalba mart kéménynyílást.) A másik lehetőség egy készkémény felépítése. Itt nem akarom most összehasonlítani a két kéményfajtát, latolgatva az előnyöket és hátrányokat. A lényeg az, hogy mindent egybevetve a készkéményt tartottuk a kedvezőbb megoldásnak, és a kémény kérdésében a biztonság előbbre való a hagyományos megoldások alkalmazásánál.

Maga az építés gyorsan haladt. A kész elemeket alkalmazva nagyon látványos volt a kémény növekedése. Ami a munkát lassította, azok az egyéb járulékos műveletek voltak. Az első akadályt a födém jelentette. Itt egy gerendát teljesen, egy másikat félig ki kellett vágni. Az elvágott födémgerendát fölülről csavarok tartják. A födémátvágás 5-6 centivel nagyobb a kémény méreténél, mert az éghető anyagokat ilyen távol kell tartani a kéménytől. Ezt a rést alulról egy-egy gipszkarton lappal fogjuk elfedni, a gerendák mellé pedig kőzetgyapot kerül.

A kész kémény mellé egy falat is építettünk, amely a kéményt támasztja meg. Mivel a födém a kitámasztásra nem alkalmas, fontos statikai szerepe van ennek a falnak. Másrészt ez a fal arra is jó, hogy a sarokból kialakult lyukat eltüntesse.

A tetőnél a szarufákhoz is készült egy rögzítés. Jellemző a hasonló termékekre, hogy az alapelemek viszonylag kedvező árúak, de a kiegészítőkért jó pénzt kérnek. Így van ez a kéménytámasztóval is, amivel a szarufákhoz lehet rögzíteni a kéményt. Ezt egy ügyes lakatossal készíttettük el, nagyjából fele áron.

A kémény a tető gerince fölé ér. Ez azzal járt, hogy a tető fölé egy állást is kellett építeni, olyan magasságban, hogy a legfelső elemet is be lehessen emelni, a merevítő vasak mellé a ragasztót be lehessen önteni, és a fedlapot felszerelni. Később ez az állvány arra is jó volt, hogy arról kényelmesen le tudtuk vakolni a kéményt.