Az ünnepek idejére magára maradt a porta. Legutóbb kitakarítottuk, elrendeztük és bezártuk. Most, hogy volt egy kis szusszanásnyi időnk, meglátogattuk, körbe néztük, mi van vele. Az nem lepett meg, hogy hólepelbe burkolódzott a kert, sőt inkább nagyobb hóra számítottam.
Tudom, messze van ez még az összkomforttól, de mégis nagyon jól esett üldögélni a meleg tűzhely mellett, kavargatni a forró kávét, és nézni mint szállingózik kint a hó. Ezen kívül túl sokat bizony nem serénykedtünk. Összecsomagoltuk az ágyneműket, hogy tavasszal majd tisztán hozhassuk vissza. Meg elhelyeztünk még némi ragacsos meglepetést az egérkéknek, mert némelyik már túl ügyesen tudja ellopni a diót az egérfogóról. Közben pedig tervezgettük, hogy tavasszal mivel és hogyan lehetne folytatni a ház felújítását.
Jó lett volna még egy sétát is tenni a faluban, és szép téli képeket készíteni, de erre most nem jutott idő. Ez is egy ok, hogy minél hamarabb újra menjünk!
4 megjegyzés:
Nahát, árulnak Vidéki porta márkájú sparheltet? Hol? :))
Hasonló cipőben járunk ,mi is pofozgatunk egy aprócska falusi házikót ,ezért mindig nagy szeretettel olvasom a Porta naplóját:)
Üdv! monik.
Minyon! A sparhelt teljesen egyedi. Ez, amelyiket lefényképeztem, sehol máshol nincsen.
Monik! Gyere máskor is! Én is szoktam ám nézegetni a Ti házikótokat. :)
Ismerős a helyzet, már a házban lévő fagyos hőmérséklet :-) Bizony, de sokszor volt részünk benne nekünk is, amíg nem laktunk itt! A sparhelt nekem is nagyon tetszik. Nálunk is van hasonló, csak éppen nem "vidéki porta" a típusa :-)) Azért gondolom, mentek még a télen, hiszen a tavasz odébb van egy kicsit (sajnos)
Megjegyzés küldése