Esik az eső. És esett tegnap is, meg éjszaka is, meg reggel is. Esőben pedig nem megyek a portára, mert most éppen a krumplit kéne felszedni, de a vizes és hideg agyagos földben nem olyan jó keresni a gumókat. Vagy meszelni kellene a tűzfalat, de az esőben valahogy ehhez sincs kedvem. Inkább nosztalgiázok egy kicsit a korábban begyűjtött terményeink képeivel.
A krumpli termés idén nem túl bőséges. A tövek alatt jellemzően csak 2-3 gumó van, és sok megrohadt. Talán a túl sok eső miatt nem tudott megnőni. Amit eddig kiszedtünk azért elég szép volt.
Az uborka viszont nagyon jól termet. Idén a takarmánykukorica mellé került az uborka, és a "teniszhálót" nem feszítettük ki neki. De az uborka nagyon találékony növény, és rájött, hogy a nagyra nőtt kukoricaszár milyen jó támasz neki is. Fel is kúszott rá.
Jól érzi magát a sütőtök is. Nagy területre szétterjeszkedett, és néhány nagy bogyó is van rajta. Jó lesz ez, amikor majd zimankósra fordul az idő.
A bodzára eddig úgy tekintettünk, mint amit irtani kell, mert terjeszkedik korlátlanul és elfoglalja a helyet más növényektől. A virágjából azért minden tavasszal készült szörp, és idén a fekete szemű fürtöket is leszedtük. A termés felhasználásáról két, egymástól merőben eltérő elképzelés alakult ki, a lekvár és a pálinka vetekedett egymással. A kérdést végül az döntötte el, hogy mire eltettem volna erjedni a gyümölcsöt, az már vígan rotyogott a fazékban. Végül hét kisebb üveg lekvár lett belőle, melyek most a kamrában várják sorsuk beteljesedését.
2 megjegyzés:
... pedig a pálinkás üvegek is milyen jól mutattak volna :D
Nagyon finom a bodzalekvár, de számomra túl intenzív az íze, ezért szoktunk más gyümölccsel (leginkább szilvával) vegyes lekvárt készíteni, úgy isteni! És nagyon egészséges, rengeteg jó élettani hatása van, csak arra nagyon kell vigyázni, hogy össze ne fogja a ruhát, vagy az abroszt, mert ki nem jön soha!
Megjegyzés küldése