2010. augusztus 31., kedd

Rövid hétvége

Hétvégén nem volt kegyes hozzánk az időjárás, mert csak vasárnap tudtunk dolgozgatni a portán. Bár inkább úgy kellene írni, hogy vasárnap kegyes volt hozzánk az időjárás, mert mégiscsak tudtunk dolgozgatni a portán. Annál is inkább, mert a mellvédfal vakolása után a terep elrendezése volt soron, amihez az eső kedvezően beáztatta a talajt.
Eredetileg a mellvéd mellett zöldséget termesztettek, aminek nem örültünk, mert a földet magasan rátöltötték a falra. A vakolást megelőzően tehát először a feltöltést kellett eltávolítani, ami miatt meg árok keletkezett a fal előtt. Most elrendeztük a terepet, enyhén lejtetve a felszínt a ház felől, hogy a vizek elfolyjanak a háztól. A munkálatok hozadéka, hogy rengeteg szög is előkerült a földből. Általában ide szoktunk beállni a kocsival, és nagyon zokon venném, ha egy szög belemászna a gumiba. Most erre már kevesebb az esély.

Felvittük a tűzfal tapasztásának következő rétegét is. Látva az első réteg repedéseit, erre nagy szükség volt. A tapasztásban az a jó, hogy az elkövetett hibák egy kis víz segítségével egyszerűen javíthatók, és kellő türelemmel teljesen szép felület hozható létre.
A repedések eltűntek, lassan kialakul a tűzfal felülete.

2 megjegyzés:

Messzenéző Minyon írta...

Amikor nálunk végeztek az ácsok, az udvar tele volt szöggel. A gyerekeinknek azt mondtuk, hogy szögenként x forintot (már nem emlékszem) adunk nekik. Föl is szedték az összes szöget.
A tűzfalat hogy fogjátok lefesteni? Ezt már nagyon kíváncsian várom, ugyanis nálunk ez most a legnagyobb probléma. Igaz, ott a ház már 3 szintes, mert a talajlejtés miatt a pince teljesen kibukkan a földből.

porta írta...

Az x forint az jó ötlet, mi a krumplibogár-harcban alkalmaztuk. A pénztárcánk kiürült, a krumplibogarak meg lerágták a leveleket.
A festés még nekem is talány. Az állványt le kellett bontani, hogy a vakolást befejezhessük. Megoldásként marad a hosszú létra.